Az albérlet kiadásakor és kivételekor is nagyon fontos az átgondolt szerződéskötés. Ez mindkét felet megvédheti az esetleges vitás helyzetekben, ha megfelelően van megfogalmazva, és a benne szereplő pontok lefedik a kétes helyzeteket.

A KiadLak rendszere alkalmas arra, hogy a szerződéseinket kezelje. A rendszerbe feltöltetőek a szerződések pdf, jpg formátumban is, így nem kell a fiókban keresgélnünk, amikor felmerül egy-egy kérdés a szerződésünkkel kapcsolatban.

Összeszedtünk néhány fontos információt, amelynek mindenképpen érdemes a szerződésben szerepelnie.

Kik költözhetnek be

Érdemes a szerződésbe beleírnunk minden beköltöző személy adatait, és kikötni azt, hogy rajtuk kívül mást nem költöztethetnek be az ingatlanba a bérlők a tulajdonos engedélye nélkül. Ezzel védhetjük magunkat attól, hogy két személynek adjuk ki a lakásunkat, majd később a szomszédoktól megtudjuk, hogy már egy öt fős család lakik az ingatlanunkban. 

Bérlőként érdemes ide beleíratni, hogy a bérbeadó a bérlő engedélye nélkül senkit sem költöztethet be az ingatlanba a szerződés időtartama alatt. 

Mire lehet használni az ingatlant

Függetlenül attól, hogy irodának, lakásnak vagy raktárnak adjuk ki az ingatlanunkat ezt jó, ha belefogalmazzuk a szerződésbe. Mivel előfordulnak olyanok, akik szerint jó ötlet próbatermet, borbélyt, vagy akár kozmetikai szalont kialakítani egy lakásból. Ha szeretnénk elkerülni, az ebből adódó félreértéseket, mindenképpen térjünk ki rá a szerződésben egy mondattal: “A nevezett ingatlant Bérbeadó lakás céljára bérbe adja, Bérlő bérbe veszi (…)”

Milyen időtávra szól a szerződés

Lehetőség van határozott és határozatlan időre kötni a szerződést. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. 

Határozott idő esetén biztosabban tudjuk kalkulálni a bevételeinket az ingatlanból. Viszont több adminisztrációs teendőt rakunk a nyakunkba azzal, hogy rendszeres időközönként frissítenünk kell a megállapodásunkat. 

Nagyon sokan választják inkább ezért a határozatlan idejű szerződést. De amennyiben van egy határozott minimum időkeret (pl. 1 vagy 2 év), akkor ezt is leírhatjuk. 

Késedelmi kamat

Előfordul az olyan eset, hogy a bérlő  nem fizet időben, nem tud vagy nem akar – ennek okát most nem vitatjuk. Van ilyen. Bérbeadóként  védhetjük magunkat ilyen helyzetben azzal, hogy meghatározunk egy éves százalékos késedelmi kamatot, amelyet késedelmes fizetés során számolunk fel a bérlő részére. Ennek mértéke általában 10-20 % között szokott mozogni.

A bérleti díjon kívüli költségek

Azt is szedjük össze, hogy a lakással kapcsolatos költségeket (víz, csatorna, gáz, áram díjakat), közösköltséget, lakásbiztosítást ki fizeti és ezeket milyen módon kerülnek kiegyenlítésre. A Bérlő vagy a Bérbeadó fizeti közvetlenül a szolgáltatónak? Illetve hogy mi van azokkal az egyéb felmerülő költségekkel, amelyek előre nem határozhatóak meg (pl. kukakihordási díj az egyik szomszédnak fizetendő).

Kaució

Térjük ki a dokumentumban a kaució vagy óvadék mértékére, és hogy milyen esetben jár, illetve nem jár vissza a bérlőnek a kifizetett összeg. Illetve, hogy milyen kifizetési határidővel, utalással vagy készpénzben kell a bérbeadónak kifizetnie.

Felmondás feltételei 

Két típusú felmondással szoktunk foglalkozni. Az első a rendes felmondás, ebben az esetben meg szoktunk adni általában 1 vagy 2 hónapos határidőt a kiköltözésre és a kaució rendezésére.  

A másik lehetőség a rendkívüli felmondás, ami akkor következik be, amikor valamelyik fél megszegi a szerződésben foglalt pontok valamelyikét. Ez azonnali kiköltözéssel és azonnali kaució elszámolással jár. 

Kiköltözés feltételei / bérleti jogviszony megszűnése

Az előző ponthoz kapcsolódik a bérleti jogviszony megszünésének eseteinek a leírása rendes, illetve rendkívüli felmondás esetén is. 

Itt le lehet szögezni, hogy kulcsok harmadik félnek nem adhatóak, a lakást eredeti állapotába kell visszaállítani. Illetve, hogy a kiköltözés pillanatában a bérlőnek gondoskodnia kell a lakcímkijelentésről, és ezt bizonyítania kell tudni a bérbeadónak. 

Illetve azt is itt le lehet írni, hogy mi történik akkor, ha a bérlő nem költözik ki időben az ingatlaból, mi lesz az ingóságaival.

Állagmegóvás költségei

A szerződéskötés előtt is már érdemes tisztáznia a feleknek, hogy ki milyen költségekért lesz felelős. Általánban a bérbeadó állja a “rendeltetésszerű használat általi elhasználódásból” fakadó költségeket,. Ilyen a gépesített lakások esetében pl. a mosógép elromlása, a wc tartály javíttatása, a tisztasági festés költsége, viszont a bérlő magatartásából fakadó károkat a bérlő fizeti.

Dohányzás

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy szeretné, ha a lakásában dohányoznának vagy sem.

Amennyiben úgy döntünk, hogy kiadjuk a lakást olyan embereknek, akik dohányoznak, szerződésbe is foglalhatjuk, hogy mindezt csak az erkélyen vagy a ház előtt tehetik meg, az ingatlanban nem. 

Kisállat

Az előző ponthoz hasonlóan ezzel kapcsolatban is a bérbeadónak kell döntenie, hogy engedélyezi-e kisállat tartását az ingatlanban. Amennyiben ez számunkra nem akadály, mégis érdemes leírnunk, hogy “a háziállat által okozott kárért a gazdája teljes felelősséget vállal, és fizeti az esetleges károk okozta kellemetlenségeket és költségeket”.

 Mikor zavarhatja a bérbeadó a lakáshasználatot

Mikor jöhet mehet be a bérbeadó az ingatlanba? Általában a felújítási, karbantartási munkák során, illetve a bérlemény ellenőrzésekor. Minden esetben előre egyeztetett időpontban a bérlővel.  

+1: Mellékletek

A mellékletek a bérleti szerződésben nem szerepelnek, de annak elválaszthatatlan részei. Ilyen dokumentum szokott lenni a Leltár az átadott bútorok és tárgyak listájával, valamint a mérőórák beköltözéskori állapotát tartalmazó Átvételi jegyzőkönyv.

A KiadLak rendszerében fel tudjuk tölteni az ingatlanunkhoz kapcsolódó Leltárt, így nem maradhat kérdés a visszavételkor, hogy mit milyen állapotban kapunk vissza. 

Emellett egyszerűen tudjuk rögzíteni a beköltözéskori óraállásokat is.